Mindamellett, hogy mindannyiunknak nehéz volt megélni az elmúlt jó pár hét korlátozásait, van egy társadalmi csoport, akik helyzetükből fakadóan érzelmileg sebezhetőbbek, róluk lesz most szó cikksorozatunk harmadik, befejező részében.

Akármennyire várjuk is, hogy végre megszülessen a kisbabánk, a szülést mindig átjárja egy bizonyos fokú izgalom is, hogy minden rendben menjen, főként ha először válunk édesanyává.

De elképzelni sem tudom, hogy vajon milyen lehet megélni ezt a boldog időszakot járvány idején, amikor annyit sok bizonytalansággal kell szembenéznie a kismamának, és még a megbetegedés esélye is fenyegetően a fejük felett lebeg. Ráadásul az a gyermek előtt-utóbb kikívánkozik a biztonságos anyaméhből, és ha beindul a szülés, akkor járvány ide, járvány oda, menni kell a kórházba.

Habár mindannyiunknak nehéz a jelenlegi helyzetet megélni, a kismamák állapota speciális, hiszen egyrészt hormonális okokból, másrészt várandósan eleve lelkileg érzékenyebben reagálunk sok helyzetben, most pedig az egész világot érintő válsághelyzet nagy valószínűséggel nem könnyíti meg számukra ezt a szituációt.