Azt hiszem manapság már senkinek nem kell külön magyarázni, hogy a környezettudatos életmód miért fontos. Rengeteg szó esik erről, és annyi apró szegmense van a mindennapi életünkben amikre jobban is odafigyelhetnénk. Az egyik ilyen az ebéd/uzsonna csomagolás.
Többször is említettem már itt a blogon, hogy hogyan indultunk el a környezettudatosabb életmód felé, azonban néhány közelmúltbeli beszélgetés rádöbbentett, hogy még nem beszéltem ezen lépésekről részletesen.
Gondolok itt konkrétan arra, hogy a környezettudatosság nem ott kezdődik, hogy egyszercsak fogod magad, kihajítasz otthon minden műanyagot és egyszerhasználatos tárgyat és veszel helyettük lebomló, illetve zero waste termékeket. Szó sincs erről. Mi semmi olyat nem vettünk a meglévő használati tárgyaink helyett, amik miatt ki kellett volna dobni a teljesen jól funkcionáló meglévő dolgainkat. Ez óriási pazarlás lett volna, ezzel is növelve a szemét kupacokat.
Anyának lenni - akárki akármit mondjon is - rendkívül fárasztó tevékenység. Legyünk akár otthonlévő, akár dolgozó anyák, attól még mindannyian lehetünk fáradtak.
Ahogyan az előző posztomban is említettem fordulóponthoz érkezett a blog, ugyanis az én életemben is olyan változások történtek, és zajlanak is éppen, amelyeknek következtében át kellett gondolnom az eddigieket, és azt, hogy hogyan tovább.
Mindenki életében eljön egy pillanat, amikor vízválasztóhoz érkezik akár a munkáját illetően, akár valamilyen más területen.
Minden szülő fontosnak tartja, hogy gyermeke egészségesen étkezzen, még akkor is, ha sokszor az étkezés nem otthon történik. Amikor uzsonnát csomagolunk nekik ugyanezeket a szempontokat tartjuk szem előtt.
Minden szeptemberi tanévkezdés igényel egy kis szervezést, hiszen az addigi hosszú és lassabb tempójú nyári napokat felváltja az iskola / óvoda kezdés. Mindenkinek mindenhova időben meg kell érkezni a megfelelő és hiánytalan felszereléssel, és a nyár alatt kinőtt ruhákról még nem is beszéltem.
Odakozmál a lábasba az ebéd, mert épp valami veszekedés tört ki a gyerekek között és szét kell választani őket, közben a lejárt mosást lassan újra kell mosni, mert nincs idő kiteregetni, de hiszen a szárítón még ott van az előzőleg kimosott adag is, amit le kellene szedni és hajtogatni/vasalni. Mindeközben már bokáig kell gázolni a széthagyott játékokban, amikor végre az eszedbe jut, hogy a tűzhelyen felejtetted az ebédet, és már elfőtt alóla a víz, és még pont van annyi lélekjelenléted, hogy leoltsd, de a következő pillanatban már az 'Anya, nem hagy békééén', és a 'neee, add vissza' köti le a figyelmed, s éppen felkiáltasz, hogy 'Vigyázzatok, kiömlik!', de persze már késő, ki is ömlött. Ismerős, netán nálatok is megtörténik mindennap mint nap? Akkor olvass tovább.
Nemrégiben részt vettem egy környezettudatos eseményen a BWT Magyarország meghívásából, ahol nem csak az egyszerhasználatos műanyagpalackok kiküszöbélésének fontosságára hívták fel a figyelmet, hanem megoldást is kínálnak az eldobható palackok csökkentésére.
Már kapható a kismama magazin különszáma az anya magazin, ami immáron nem csak a gyermek 3 éves koráig szólítja meg az édesanyákat, hanem egészen a kamaszkorig kaphatunk tanácsokat, olvashatunk érdekes cikkeket magas színvonalon.
